RSS
 

Baranya megyéről

 

Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. István király nevéhez fűződik a vármegye létrehozása. Akkoriban nagy terület nyúlt át a mai Horvátország és Szerbia területére. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt, innen ered az elnevezés. István király Pécsett püspökséget is alapított, később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.

A trianoni békeszerződés (1920)  értelmében 1163 km²-nyi területet lecsatoltak a területből, így azóta rajzolódik jelenlegi körvonala.

Domborzatát tekintve megtalálhatóak a  hegyek és a dombos vidékek, melyeket egybefüggő erdők jellemeznek, a megye  déli és keleti részén sík vidék uralkodik.

Éghajlatában megmutatkozik a Földközi-tenger közelsége következtében fellépő mediterrán hatás. 

 

Ásványkincsek közül nagy jelentőségű volt a feketeszén, urán.

A termál- és gyógyvizek évtizedek óta vonzzák  a túristákat.

 

Nagyobb folyóvizei a Duna és a Dráva. Legnagyobb állóvize az Orfűi-tó.

A kellemes éghajlatnak köszönhető, hogy ritka növényi fajokkal büszkélkedhet a Mecsek például az illatos hunyor, amely legkorábban virágzik, olykor már a hó alól is kikandikál a virág. Kiemelten még a bánáti bazsarózsa. Zengővárkony hegyoldalán a szelídgesztenyés.

Baranya megye határvonala

 

 PÉCS

a megyeszékhely

 

 

Bár igazán az oldalon a  természet szépségeire szeretnék rávilágítani, mégis néhány mondat a történelméről, ha már Magyarország nagy múltú történelmi városa, ma is megtekinthető régi korokat büszkén viselő építményekkel. 

Pécs neve először   1235-ből való oklevélben szerepel így, mint Pechuth, azaz „pécsi út”, önálló névként Peech, kb.1290-től. 

 A IIszázad elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. Kelta és pannon törzsek lakták.
Pécs a honfoglalás után indult virágzásnak. Főbb dátumok a történetében:

-István király 1009-ben püspökséget alapított falai között és megkezdődött a székesegyház építése. 
-1367. Nagy Lajos egyetemet alapított (Párizs, Prága, Krakkó és Bécs után ez lett Európa ötödik egyeteme)
-a mohácsi vész után a török megszállás idején gyökeresen megváltozott a város élete, a lakosság kicserélődött. A templomokat mecsetté alakították
- XVIII.század hozta meg Pécsnek a békés fejlődési korszakát.
 
...ugorjunk a mába: kiemelem, hogy 2010-ben Európa Kultúrális Fővárosa volt.
 
Temérdek információ áll rendelkezésre, hogy ismeretünket bővítsük Pécsről, amelyet akár lexikonokban, akár az interneten megtalálunk. 
 
Aki a városba jön, számtalan történelmi értékkel találkozik és nevezetességet, múzeumot tekinthet meg.
 
Pécs szerves része a természetnek is, hiszen a városból könnyen megközelíthetően juthatunk el a túrista utakra. Pár perc alatt a város forgalmas életét magunk mögött hagyva kapcsolódhatunk ki sétautakon és ismerkedhetünk meg a mecseki tájakkal. A  Tettye, a város egyik csendes része, mely találkozópontja a városnak és a természetnek. Parkjában soha nincs csend, erről a madarak gondoskodnak. Itt található a Pintér-kert arborétum és a Mésztufa-barlang. Túraút vezet a Dömörkapuhoz, Állatkerthez, Misina tetőhöz stb.
Pécs bármely baranyai célállomás kiindulópontja lehet, olyan mint egy mag, ahová mindig vissza lehet térni és bármilyen irányban lehet körülnézni. Azért is tűnik ilyen "sugárközpontnak", hiszen körülötte megszámlálhatatlan természeti út, szépség bujkál.  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
                  
 
Kis tó, Pécs-Szabolcsfalu

                                        

 

MECSEK

A Mecsek középhegység. Három részre osztható, Keleti-, Közép- és Nyugati Mecsek. Nem véletlen az elkülönítés a nyilvánvaló különbségek miatt, amelyeket ha bejárjuk felfedezhetünk.

Legmagasabb hegyek: Zengő (682 m), Tubes (611 m), Hármas-hegy (604 m), Dobogó (594 m), Jakab-hegy (592 m).
A magasabb pontok közé sorolnám a Misinát is, bár 535 méter, de a csúcsra épített TV-torony (176 m) már messze jelzi Pécs városát, olyan mint egy iránytű, bárhonnan is érkezzen az ember. Büszkén magasodva, csalogatva invitál. Aki a kilátóról körülnéz, nem fog csalódni a látványban!
 
                                         
A völgyekben mindenütt patak csörgedezik, források fakadnak, vízesések zúgnak. 
A Mecseket a különböző földtörténeti korok változatos öröksége alkotja. Mészkő hegység. Jelentős vízgyűjtő. Gyakoriak a vízmosta tölcsérek, dolinák, amelyek az esővizet a föld mélyébe vezetik. A föld alatti vízfolyások csak Abaligetnél jönnek felszínre. 
Barlangokban gazdag, bár a látogatók előtt az  Abaligeti-cseppkőbarlang van kiépítve, valamint Pécsett, a Tettye alatt 2008-ban megnyitott Mésztufa -barlang.
Az abaligeti barlang kb 400 m hosszú, az őskorban emberek lakhelyéül szolgált. 
 
Állatvilágában nincs kiemelkedő. Növényvilágában annál inkább. 17 olyan növényfaj van, ami csak itt él, valamint a Villányi-hegységben: magyar kikerics, lónyelvű csodabogyó, szarvasbangó, majomkosbor, illatos hunyor, rozsdás gyűszűvirág, vad pünkösdi rózsa, Heuffel-zanótja, bakszarvú lepkeszeg, keskeny pikkelyű búzavirág, baranyai peremizs, arany baraboly, aremónia, olasz müge, kaukázusi és pécsi zergevirág.
                                                   Majomkosbor
Hazánkban leghamarabb a Mecsek déli lejtőin indul be a virágfakadás!
 
Testvérhegyei a Villányi-hegység és a Horvátországban található Papuk-hegység, amelyről szintén készültek képek.
 
 
A Mecsektől délre terül el. Északról a Mecsek, keletről a Duna határolja.  A Baranyai-dombság részei a Pécsi-síkság, a Geresdi-dombság és a Dél-Baranyai-Dombság. Főbb települései: Villány, Mohács, Szederkény, Siklós, Palotabozsok.
Leghíresebb területe, hazánk legdélibb hegynyúlványa a Villányi -hegység. Kb. 5 km széles, alacsonynak  mondható hegyvonulat lejtőin terül el a híres villányi borvidék. A  jó villányi bornak a mediterrán jellegű klíma a titka. Legmagasabb pontja az enyhén lépcsőzetes kialakítású Nagyharsányi-hegy vagy más néven Szársomlyó, 442 méter magas, 3.5 km hosszú és 1.7 km széles. 
A triász, júra és a kréta földtörténeti korból származó mészkövek egymásra "pikkelyeződtek",  ellentétben a Mecsekkel, itt nem gyűrődtek meg. A rétegek közötti víz beszivárgott a mélybe. Ez a hegyoldalban lévő bemélyedés ferde töréseket mutat.
 
A déli oldalon található a szoborpark.
 
Turistautakon haladva, de akár autóúton meg-megállva is jól megismerhetjük a cseppet sem unalmas térséget és szemlélhetjük a vidék szépségeit! Ha még tartalmasabbá szeretnénk tenni utunkat, ne hagyjuk ki egyes települések nevezetességeit sem!
 
    Háttérben a Hármashegy.
 
 
 A térségre jellemző dimbes-dombos vidék.
 
 
   A Baranyai-dombság tavakban gazdag. A völgyeket sok helyen feltöltötték, hiszen a tápláló patakok rendelkezésre álltak.
 
 
 
 

ORMÁNSÁG

 

Hazánk legdélibb része, Baranya megye dél-nyugati részén található.

A Dráva hajdani mocsárvilágát erdők, ligetek, rétek, gyümölcsösök gazdagítják. Az Ormánság falvai közel épültek egymáshoz, két falu között általában csak 2-4 km a távolság. 

Az ormán szó törökül erdőt jelent, innen kapta a táj a nevét. Határai délről a Dráva, nyugatról részben Somogy megye, bár nem kimondottan földrajziak vagy közigazgatásiak. Mettől-meddig is tart az Ormánság? A múlt adja rá a választ: ameddig a "bikla", ami fehér vászonszoknyát jelent. Az Ormánság ott van, ahol a biklát viselték, mivel az ormánsági falvakon kívül ez máshol nem volt jellemző. 45 falu tartozik az Ormánsághoz.
 
A gyász színe ezen a térségen a fehér volt. 
 
Az Ormánságban a régi házépítési mód  a talpas ház volt. Régen erdőkben gazdag, mocsaras , lápos, bokros vidék volt, ahol a Dráva rendszeresen kiöntött. Három folyója a Feketevíz, az Okor és az Almás is sűrűn változtatta "tengerré". Csak csónakokkal lehetett közlekedni. Áradás esetén a vályogból épült házak összeomlottak volna. A talpat hatalmas tölgyfa sarokgerendák jelentik, amely alapként funkcionált. A gerendák közét fából hasított karókkal töltötték ki, ezeket vesszővel befonták, sárral betapasztották. A tetőre gyékényt, sást vagy zsuppot tettek. Ha jött az áradás, a víz csak a sározást károsította, amit könnyen lehetett pótolni.
Régen ha nagy volt az árvízveszély, a házat eltolták a helyéről dombosabb részre. A talpak alá görgőket tettek, a homlokzati fal elé befogták az ökröket és megindult a ház az új helyre. A legtöbb falu két-háromszáz méterrel is odébb fekszik, mint eredetileg. A kemsei talpas templomot például másfél kilométerrel vontatták el eredeti helyéről.
 
A csónakokat, melyekkel árvíz idején közlekedtek, fűz és nyírfák törzséből készítették. 
                                           
Az ott élő emberek mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. Az ipari ágazatoktól mindig is mentes volt, elszigetelt az Ormánság.  Az ott élő emberek egy része, főként a fiatalok a munka reményében városokba költözött. 
 
Mára alig-alig találni népművészeti tevékenységeket folytató egyéneket. Az ormánsági szőttesek csínját-bínját ki örökíti tovább? Ostorkészítés és a fafaragás is jellemző volt régebben. Hagyományőrző kirakodó vásárokon még találkozhatunk velük.
 
 
Az Ormánságban készült képek, a természetben:
 
Tövisszúró gébics
Fekete-víz
 
Szaporca környéke: "Hétöles"
 
Ormánsági sík
 
Ragadozó madár
 
 
 
 

Baranya megye déli részén vonul a Pécs magaslatairól is jól kirajzolódó Villányi-hegység. Mészkő hegység. Bár nem magas csúcsokkal büszkélkedik, mégis valami megragadja az embert ha ott jár. A szigetként kiemelkedő  442 méteres Szársomlyó számos látnivalóval várja a turistákat: a tavaszi növényvilágával, szikláival, madárvilágával, a Szoborparkkal.
A másik magasabb hegye a Tenkes. A Csodabogyó tanösvényen szemlélhetjük a természet csodaszép élővilágát és a kibúvó sziklás részekben is gyönyörködhetünk. Igazán változatos körútban lehet része annak, aki ezt választja. Máriagyűdről indulunk és oda érünk vissza a tanösvényen. 
A Kopasz-hegy, a hegység vagy dombság nyugati szélén helyezkedik el. Turista úton közelíthetjük meg a hegy tetején a kőből épült kilátót. Sziklás részekből nem lesz hiány! Sőt egy régi kőbánya mellet is vezet az út. 

Az oldalon a képgalériában található képek a CsodabogyóTanösvényről: http://baranyaban.bloglap.hu/kepgaleriak/villanyi-hegysegben/ 
valamint a Kopasz-hegyi útról: http://baranyaban.bloglap.hu/kepgaleriak/kopasz-hegy/

 

Szoborpark